Eger felfedezéséhez nem lesz elég egy nap, ezt biztosra állíthatjuk! Íme a legfontosabb látnivalók:

Egri Bazilika

Az Egri Bazilika hazánk második legnagyobb temploma Hild József tervei alapján épült 1831-1836 között Pyrker János Lukács érsek megrendelésére. A belső tér kialakítása, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése azonban csaknem 120 évig tartott. A templomot 1837 május 6-7-én szentelték fel. Ez a székesegyház Eger egyetlen klasszicista stílusú épülete.

www.eger-bazilika.plebania-hu

Líceum

Közvetlenül a Bazilikával szemben található. Az Egri Líceum barokk és rokokó stílusú épületét 1765 és 85 között építtette Eszterházy Károly egri püspök. Az épület keleti toronyában 1776-ban csillagvizsgálót nyitottak, mely az akkori legmodernebb eszközeivel láttak el. Ma, mint csillagászati múzeum tekinthető meg. A főbejárat fölött elhelyezkedő líceum díszterme eredetileg az ünnepélyes vitavizsgák helyszíne volt, majd a különleges ünnepségek és rendezvények kerültek itt megrendezésre. Mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festõ készítette, mely képek a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizálta. A jogi kart jelképezi az Igazság szobra és a Hétszemélyes tábla, a bölcsészetet a földméréssel, csillagászattal, katonai- és politikai földrajzzal; az orvosi tanszéket a boncolással és gyógyítással, míg a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal és allegorikus képekkel jeleníti meg. Az épület kápolnájában "Az üdvözültek" című freskót láthatjuk, ennek alkotója Franz Anton Maulbertsch osztrák festő.

A Líceum déli oldalán a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Az akkor 20 000 kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta. A könyvállomány azóta is növekszik, fejlődik, ma már 162 800 kiadvány található meg itt mintegy 30 különböző nyelven. A könyvtárépület copf stílusú tölgyfa bútorzatát Fellner Jakab tervei szerint Lotter Tamás egri asztalos készítette. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és József festette, mely a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését ábrázolja.

www.ektf.hu

Egri Vár

Az Egri várban található az egri történelem és képzőművészet kulturális központjaként a Dobó István Vármúzeum. Termeiben nem csak vár múltjával ismerkedhetünk meg, de itt kapott helyet a várostörténeti gyűjtemény, az Egri Képtár és különböző magán- és időszaki kiállítások is. Az Dobó István Vármúzeum Eger városában 1950 óta működik egységes megyei intézményként, 1957-ben foglalta el jelenlegi helyét az Egri várban. Előtte Egri Múzeum néven foglalt magába számos gyűjteményt és leletegyüttest, úgy, mint az érseki magángyűjteményt, várásatások leleteit, Legányi Ferenc paleontológiai gyűjteményét és a Gárdonyi-hagyatékot. Ezeken kívül saját, főkét Eger és környékét bemutató néprajzi gyűjteménnyel, fotó- és könyvtárral is rendelkezik az intézmény. Kiállításai bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat. A hősöknek egy különterem állít emléket, a kőtárban az elpusztult katedrálisok maradványai láthatóak. Az Egri várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es török ostrom, mikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán birodalom túlerőben lévő seregét. Az Egri Vár ma Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának számít, ahol gyakran különböző kulturális rendezvényeket és ünnepeket rendeznek.

https://www.div.iif.hu/magyar.html

Érseki palota és Látogatóközpont

Az Egri Érseki Palota kulturális, turisztikai és látogatóközpont is egyben, mely a belvárosban, a Széchenyi utcában található. Az épület barokk stílusú rokokó jegyekkel kiegészítve. Az Érseki palota építése Erdődy Gábor püspök idején kezdődött meg 1715 - 1732 között, Giovanni Battista Carlone tervei alapján.

3300 Eger, Széchenyi u. 3.

Telefon: +36-36-517-356

palota@egriegyhazmegye.hu

www.egriersekipalota.hu

Megyeháza és a Fazola kapu

Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében döntött arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése javarászt a tisztviselők lakásán történt, a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A "Fekete Sas" fogadó helyének megvásárlásával indult meg az építkezés.

A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen látható a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítését Fazola Henrik készítette. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között, onnan lett lehozva. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.

Város a város alatt - Eger

Magyarország 7 építészeti csodájának egyike. A törökök miután 1687-ben elhagyták várost, Fenessy György püspök visszatért a városba, azonban a vár lakhatatlan volt. Építési telket vásárolt a belvárosban egy palota építéséhez, amihez a szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombról termelték ki. Így képződött az a hatalmas pincerendszer, ahol a tizedet (dézsmát), az egyházi adót tartották. A pincerendszer kb. 4 km hosszúságú.

Szépasszonyvölgy

A kb. 200 pincét számláló Szépasszonyvölgy Eger legnagyobb hosszúságú, összefüggő borpincés területe. A pincéket több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan formálható. Különleges tulajdonsága, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az év minden szakában.

Minaret

Az Egri minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz szerves része volt. 40 méter magas, az 1590-es években épült. Csúcsa 1896-ból készült. A törökök idején a müezzin az erkélyről hívta naponta öt alkalommal imára a híveket. Ide több mint csigalépcső vezet fel, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A legenda szerint a török hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. Ez a minaret a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke.

Kopcsik Marcipánia és Harangöntő ház

Egerben a belvárosban, a Minaret közelében található Eger városának egyik legérdekesebb múzeuma. A Marcipániában szinte mindennek megtalálhatjuk a lekicsinyített vagy akár élethű méretű marcipán változatát. Alkotójuk, Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpia- és világbajnok, Guiness rekorder mestercukrász, akinek életművét sorakoztatja fel a kiállítás. A Barokk szoba impozáns berendezéseinek darabjai, a padló, a tapéta, a függöny, a falakon lévő képek, a stukkó, a csillár, a kályha, a kanapé, az asztal mind-mind igazi marcipánból készültek. A kicsik és a nagyok örömére az egri Marcipániában a mesefigurák is testet öltenek, mint például a Kis vakond, vagy Lúdas Matyi. Emellett egy valóságos marcipán képtár is elénk tárul olyan marcipán-reprodukciókkal, mint például Van Gogh napraforgói.

Szintén ez az épület ad otthont egy másik érdekes tárlatnak is. A Harangöntő út 4. szám alatt régen harangöntő mesterek éltek és dolgoztak. Ennek a szép, de mára már sajnos elfeledett mesterségnek állít emléket az a szoba, ahol az itt készült harangok és egyéb tárgyi eszközök kerültek kiállításra.

www.kopcsikmarcipania.hu

Beatles Múzeum

A Beatles Múzeum, Kelet-Közép Európa egyetlen Beatles múzeuma 2015. május 15-én nyitotta meg kapuit. A múzeumot két rajongó a The Beatles zenekar iránti szenvedélye hívta életre. Peterdi Gábor és Molnár Gábor évtizedek óta gyűjtötte a Beatleshez kapcsolódó anyagokat és relikviákat. A múzeum Eger patinás belvárosában, a Csiky Sándor 30. szám alatt, a Hotel Koronában került kialakításra és az akkori kornak megfelelő technikai színvonalon vezeti be a látogatót a zenekar világába. Filmrészletek, korabeli híradók, interjúk, koncertfelvételek tekinthetők meg illetve belehallgathatunk a zenekar műveibe. A kiállításon korabeli újságcikkek, ruhadarabok, makettek is láthatóak és bepillanthatunk a Sárga tengeralattjáróba.

Cisztercita templom ( Szent Bernát templom)

Valaha a jezsuita rend tulajdonban volt, mely 1644-ben jelent meg Egerben. Először egy mecsetben prédikáltak, majd megépítették rendházukat 1700-27 között. Templomukat, amelynek alapkövét már 1700-ben elhelyezték, sajnos csak 1730-as évek elején tudták elkezdeni. Az építkezést 1743-ig Pethő István jezsuita építész tervei szerint sikerült befejezni. A belső díszítés igen hosszú időt vett igénybe, kb. 1772-ig tartott. Mire elkészültek, 1773-ban a jezsuita rendet II. József a birodalmán belül feloszlatta, és később a templomot a rendházzal a ciszterciek kapták meg. A templom szebbnél szebb kincseit a fővárosba, Budára szállították. Az 1800-as tűzvészben a templom szinte teljesen leégett. Toronysisakját 1885-ben újították fel, majd 1888-ban restaurálták a templomot. A rendházat 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. A templom homlokzatán levő rokokó falfülkében négy jezsuita szent látható: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc.

Minorita templom

Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig.

A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.

A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben megtelepedett, a templom kriptájában eltemetett festő. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázolják, a pozsonyi Reindl Márton munkái 1769-ből.

Termálfürdő

Az Egri Termálfürdő 1932-ben nyitotta meg kapuit. Magyarország egyik legszebb, legismertebb fürdőhelye. Az 5 hektáron elterülő parkfürdő a gyógyulni, sportolni és szórakozni vágyók Paradicsoma! A termálfürdő 13 medencével, sportpályákkal, játszótérrel és a Török Fürdőbe közvetlen átjárási lehetőséggel rendelkezik. A Vendégek egész évben modern körülmények között élvezhetik a radonos gyógyvíz illetve kénes termálvíz jótékony hatásait.

Törökfürdő

2009. őszén nyílt meg az északi régióban egyedülálló, nemzetközi szinten is ritka számba menő, felújított Törökfürdő Eger városában. Az épületben nem csak medencék (ilidzsa), hanem a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is található. Emellett a kávézó, a masszázsok és az esztétikai elemekkel és hangulatos megvilágítással kialakított pihenő részek tovább erősítik a törökös hangulatot. A Törökfürdő, egyediségét a török hangulatú, relaxációt nyújtó fürdőzés és masszázs jelenti. A vendégek számára a török hangulatot tovább erősítik a török kor hangulatát idéző építészeti kialakítások.
A Törökfürdőt a jelen épületben Eger várost megszálló törökök építették 1610 és 1617 között. A rekonstrukció megőrizte a muzulmán fürdőkultusz és építészet hagyományait.

A törökfürdő ma modern balneoterápiás centrum. A kezelések (komplex fürdőterápia, változatos elektroterápiák, gyógytorna- és masszázs) orvosi javaslatra, gyógytornászok és gyógymasszőrök közreműködésével történnek.

Gasztronómiai tippek

Macok büfé, Eger, Tinódi Sebestyén tér 4 ( a vár bejáratánál)

HBH Étterem, Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 19

Piac / Rohlicsek lángos, Eger, Katona tér

Ködmön Csárda, Eger, Szépasszonyvölgy